Mi újság a Monarchiában?

Egy projekt lebonyolítása a digitális tanrendben

A pedagógiai tervezés időszakában még nem számoltunk azzal, hogy a tanév utolsó három hónapjának jellemző tanulási helyszíne nem az iskolapad, az osztályterem és a folyosók lesznek, hanem az otthoni számítógép és az online világ. Ennek megfelelően alakítottuk a projekt kereteit, amelyek egy része pedagógiai terveinkkel is összhangban állt: a diákok minden korábbinál nagyobb szabadságot kaptak a feladatvégzés idejét tekintve, az egyéni, páros és csoportos munka kereteit is szabadon alakíthatták. A közös megbeszélések osztály- és csoportszinten is a Google Meet segítségével zajlottak.

A szereposztás

Ennek a projektnek lényeges eleme a szerkesztőségen belüli szerepek meghatározása, illetve a szerepekhez tartozó tevékenységek pontos elvégzése. A csoporttagok (az egyes szerkesztőségek tagjai) a következő szerepek közül választhattak (a feladatkör az adott szerepre kattintva olvasható):

FŐSZERKESZTŐ

DIGITÁLIS SZERKESZTŐ

OLVASÓSZERKESZTŐ

CIKKÍRÓ

Produktumok

Újságok

A 11/a osztályban öt szerkesztőség alakult, amelyeknek létre kellett hozniuk egy-egy újságszámot, amely valamikor 1880 és 1910 között jelenik meg. Szabadon dönthettek arról, hogy mi legyen az újság neve, milyen legyen a szellemisége, irányultsága, stílusa. Tíz tartalmi elemnek kellett szerepelnie az újságokban.

Hét kötelező tartalmi elem (rovat):

1. belpolitikai/közéleti cikk
2. külpolitikai írás
3. irodalmi mű vagy előadás recenziója
4. képzőművészeti vagy zenei mű/előadás recenziója
5. hirdetés (legalább 5: házassági, árucikkek, stb.)
6. nekrológ
7. bulvárcikk (házasság, botrány, stb.)

Legalább három választható tartalmi elem (rovat):

1. vers/próza - saját mű
2. rajz/festmény/karikatúra – saját mű
3. antikizált fotó
4. sporteseményről cikk
5. divatrovat
6. humoros írás, vicc
7. orvosi témáról cikk
8. felfedezés/találmányt bemutató cikk

Az újságot a Microsoft Publisher nevű kiadványszerkesztőben kellett elkészíteniük, a címlapot pedig a Canva program segítségével tervezték. A kész újságot az Issuu felületén publikálták az egyes szerkesztőségek. A képre kattintva az újságok elolvashatóak:

Olvasói levelek

A tizenegyedikek munkájába úgy kapcsolódott be a kilencedikes osztály, hogy miután több csoportban megismerték az újságokat, olvasói leveleket írtak az egyes szerkesztőségeknek úgy, hogy felépítették egy korabeli újságolvasó személyiségét, és ennek megfelelően írtak levelet a szerkesztőségeknek; feladataikat Felhívás rögzítette.

Ezen az oldalon néhány különösen jól sikerült olvasói levél olvasható.

Kitűzők

A kitűző a pozitív értékelés jó példája. Az értékelés során olyan aspektusokat kerestünk, amelyekben a szerkesztőségek kiemelkedően teljesítettek. A következő kitűzőket és ehhez hasonlókat használtuk a projekt során (minden kitűzőn a Pixabay-ről vagy a Wikimedia Commons-ról letölthető szabad felhasználású képeket használtuk, a szerkesztést a GIMP nevű programban végeztük.)

A kitűzők teljes listája és funkciójuk letölthető innen.

Szummatív értékelés

A projektmunka végeztével áttekintettük az összes projektterméket (szócikkeket, képeket, idővonalakat, imázsfilmeket, prezentációkat), és egy összegző táblázat alapján értékeltük a diákok munkáját. Az értékelés kimenete osztályzat volt magyar nyelv, irodalom és történelem tantárgyakból; alapértelmezésben csoport minden tagja ugyanazokat az osztályzatokat kapta, egyéni eltérések a tanulási napló kitöltésének meglétéből és minőségéből adódtak.

Mi jut eszedbe a témahétről?

A kilépőkártyákon szereplő válaszokból idézünk néhányat az alábbiakban:

Mi volt a legjobb az idei témahétben?

„A munka úgy is zökkenőmentesen haladt, hogy nem találkoztunk élőben, ezért ez a témahét teljes mértékben digitális volt."

„Kellemes csalódást okozott az egész, mert azt gondoltam, hogy nehéz lesz ilyen helyzetben együtt dolgozni, de meglepően jól ment a munka."

„Mindenre jóval több időnk volt, mint rendes körülmények között lett volna. Sokkal jobban be tudtam osztani a tennivalóimat, mint az elmúlt két témahéten, amikor az iskolában munkálkodtunk."

„Nem volt nagyon megkötve a kezünk. Nem volt minden napra részletekig lebontott ütemterv, így kicsit szabadabban tudtam dolgozni, persze ezzel nem hátráltatva a többiek munkáját."

„Megtanultam új digitális programokat is használni. Számomra ez a legpozitívabb, főleg a Publishert, és a photoshopot illetően."

„Szerintem jobban értékeltem azt, hogy csapatban dolgozhatunk. Minden nap itthonról egyedül tanulok és dolgozom fel az anyagokat, ezért most nagyon jó volt kicsit kiszakadni ebből, és csapatban dolgozni, beszélgetni, mint amikor suliban voltunk. Ettől is vált izgalmasabbá ez a témahét szerintem."

„Sok érdekes és random dolgot tudtam meg a dualizmus kori Magyarországról. Interakcióm volt az osztálytársaimmal, naponta akár kétszer-háromszor is videóhívásoztunk."

Mi a hét legnagyobb tanulsága?

„Mennyire nehéz egy újságot megszerkeszteni, és mennyire nehéz is a főszerkesztő dolga, ugyanúgy, ahogy a szerkesztőség többi tagjának a feladata. Számomra az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy úgy próbáljam irányítani a többieket, hogy ne érezzék azt, hogy én parancsolgatok, és ha hibát találok egy cikkben, azt finoman érzékeltessem a cikkíróval, és próbáljunk a nehézségeket együtt megoldani. A legnagyobb tanulság számomra az, hogy mindenkinek vannak hibái, de ha észreveszem ezeket, akkor csak finoman közöljem a társaimmal."

„Digitálisan manapság már mindent meg lehet oldani. A kommunikációban és a projektfeladatok megoldásában sem jelentett hátrányt a távolság. Az összes feladatot ugyanúgy meg lehetett oldani."

„Körülményes kutatómunka szükséges egy jó cikk megírásához. Legalább kétszer annyi időt töltöttem a keresgéléssel, mint magával a cikk megírásával."

„Elsősorban ne ítéljünk meg senkit. Én például azt hittem, valaki kevesebbet fog hozzátenni a munkához, esetleg azért, mert nem érzi jól magát a csapatban, de be kell látnom, hogy ő szinte a legtöbbet dolgozott és segítette a csapatot. "

„Az, hogy így digitális eszközökön keresztül is ilyen jól meg tudtuk oldani ezt a hetet, amit őszintén az elején nem gondoltam volna. Sokat gondolkoztam, hogy azért az előző témaheteken sokat volt együtt a csapat a kommunikáció miatt, és ezt hogyan fogjuk tudni megoldani most. Idén pedig a távolság ellenére is nagyon jól sikerült a kommunikálás egymás között."

„Az időbeosztás a kulcs nagyon sok mindenhez. A négy nap alatt háromszor lettem úgy mindennel kész, hogy semmi időm nem volt pluszban. Ezt kifejezetten élveztem, jó érzés volt, hogy hasznosan töltöm a napjaimat. A jó csapat ebben is sokat segített."

„Nem kell mindent nekem csinálnom, másokra is bízhatok feladatokat. Hajlamos vagyok arra, hogy egy csoportmunkában mindent én csináljak, de most az idő hiányában nem is próbáltam mindent elvállalni, és ez jó döntés volt."

„Miközben régi újságokat tanulmányoztam, belebotlottam egy 1896-ban kiadott könyvek listájába, amiben a gyerekkönyvek címei között találtam egy ilyen szót: czicza. Tudatában voltam, hogy sokszor, ha nem mindig cz-t írtak a sima c-k helyett, de ezt felkavaró volt olvasni. czicza"

„Jobb úgy csapatban dolgozni, hogy az embernek van felettese. Ugye az előző kettő projektnél a csapatunk minden tagja egyenlő volt, itt viszont volt alá-fölé rendeltségi viszony, és mivel nekünk jó főnökeink voltak, sokkal olajozottabban ment a munka."